Először is Nyári Szünet! Minél jobban élvezzétek ki, én meg minél többet fogok írni, legalább is remélem.
Ma egy novellával készültem, kicsit sok lett a párbeszéd, de azért remélem, hogy elnyeri tetszésetek!
Élősködő
„Öljed meg! Úgy sincs
más választásod! A világon mindenki ezt teszi!”
Reggel óta nem hagy
nyugodni a késztetés. Ott forog elmémben körbe- körbe pihenésre nem hagyva
időt. De Én nem leszek az a személy, akit uralmába vesz. Sok ember került a
Végbe már miatta. Egyszerűen csak élősködőnek nevezik, a vírusnak amely ok és
megállás nélkül pusztít. Soha nem képzeltem volna, hogy engem támad meg. Nem
fogom engedni, hogy átvegye az irányítást elmém felett, NEM FOGJA!
- Állj le!-
ordítok rá az éjjel közepén, mert nem hagy aludni.
- Öljed meg! Úgy
sincs más választásod! A világon mindenki ezt teszi!- hangzik az ismerős
válasz.
- Nem engedem,
hogy legyőzz!
- Kislány,
annyira naiv vagy. Nincs ellenfél e világon, mindig is én leszek a győztes.
- Erősebb vagyok,
mint a többiek. - szóltam vissza.
Hirtelen egy sötét
árnyalak jelent meg előttem.
- Testet ölt!-
hátráltam kicsit ijedelmemben.
- Még mindig a
magad „igazát” véded ?
- Nincs olyan
személy , akivel fenyegethetnél.
- Ebben ne légy
oly biztos.
- Biztos vagyok
olyannyira, mint nap a sugarában.
- A lány az
utcán, a fiú a kínzókamrából, a herceg?
- Fejezd be!
Miért nem támadhat meg a pestis inkább?
- Sajnálom,
kicsim, de neked ez jutott.
Kezdenek fájni
testrészeim, ez a győzelmének az első tünete. Nem adhatom még fel! Valakinek
gondját kell viselnie édesanyámnak.
- Mi a
történeted?
- Hogy?
- Meg szeretnélek
ismerni, gond van vele?
Hirtelen meghökken, és
megmutassa valódi arcát. Egy meggyötört arc, fekete haja félig kihullva, kínok
tükröződnek szeméből.
- Ki tette ezt
veled?
- A közös
ellenségünk. Herceg, Felsége.
- Te voltál a …?
- Bűntelen
szenvedő? Igen, az én lennék.
- Bosszút
esküdtem miattad. Ezért?
- Már halálom
előtt felfigyeltem rád?
- Nem érdemelted
meg a sorsod. Helytelen volt a Hercegtől ártatlant lemészároltatni.
- Tehát?
- Segítek a
herceggel! De lesz egy feltétel.
- Mondjad.
- Nem fészkelődsz
elmémbe.
De már nem tudtam magamon
segíteni, közelebb léptem az árnyhoz és karjaiba borultam.
xoxo
Galia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése