Poemist...

Az utolsó bejegyzésem tiszta kirohanás, örülök, hogy tegnap nem rohantam így ki, pedig tudtam volna.
Miután sikerült lenyugodnom tollat ragadtam a kezembe, és nem tervezettem egy verset sikerült írnom.
Kérem nézzétek el az érettlenségem a versírás terén.

Kívánjuk az öröklétet

Kívánjuk az öröklétet

A nem ismert messzeséget

A lelkekkel játszó mindenséget.

A felelőtlen túlvilágot

Mennyet, Poklot

A nem ismert gonoszságot.

Az igazságot az életről

A vágyódásról,

A kínokról , a sebekről.

Mégis tart itt valami,

Az igazság, hogy itt akarunk maradni.

Kívánni, reménykedni, de maradni.

 

xoxo

Galia