3 hét és Párizsban leszek, de semmi oka annak, hogy ezt megemlítsem. Ma olyat fogok tenni, amit már rég tettem, és amit még soha. Elmélkedést egy idézetre.
Remélem tetszeni fog.
"Ábrándozás az élet megrontója
mely kancsalúl festett egekbe néz."
Ábrámdozás, álmodozás ... én is sokat teszem. Felhasználjuk ürügyként, hogy egy pillanatra is legalább,
elmenekülhessünk a szerencsétlen életünkből. Segít?
Természetes társunk, sok megmenekülést köszönhetünk meg neki. Nélküle nem lennék ott, ahol.
Mint valaki, aki ír létfontosságú. Ha nem ábrándoztam volna egy történetem, versem sem született volna meg.
Tényleg elronthatja az életet?
Hisz annyiszor segített.
Egy esetben mégis ronthat. Az ábrándozás során kialakult álomvilág, nem igazán hasonlít arra, ami künn ránk vár. Szeretnénk elhinni , egy csoda folytán mégis olyan lesz, de nem megy. Nem akarom, hogy fájjon nektek kilépni e világból. Ezért is írom meg e elmélkedést.
És mit jelent a festett ég?
Lehetetlen dolgokat melyek nem is léteznek. Ez maga az álomvilág , melyet kialakítottunk.
xoxo
Galia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése