Amikor e bevezető sorok közt ülök, még mindig nem ajándékoztam címet eme mai versnek.
De az üzenete már e hét közepétől barangol egy fehér papírlapon. Ma pedig eljön közétek, hogy
Ti is megismerjétek.
Önmegváltás
Nem tudom már kiből lettem.
Bátor akartam lenni,
S teljesen elgyengültem.
Vakon követtem a világ tanait,
Míg meg nem ismertem szívem hangjait.
Felfedeztem mit hisznek mások,
S megláttam a kénköves világot,
Mely nem kínált mást,
Csak a pusztítás hatalmát.
Aztán meghallottam a Teremtő hangját.
Végül elhagyva a hamis világot,
Megismertem egy MÁS valóságot.
Elfogadás és tisztelet.
Társak és igaz emberek.
Vágyak, eszmék, hitek.
Bevallom most már Néked,
Én ezekben hiszek.
Abban, hogy mindenki más és különc,
Mindenki egy kincs külön-külön,
Hogy a mássággal semmi baj sincs,
S hogy a normalitás maradi,
S Te sem vagy Senki, hanem VALAKI.
Az álmaid valósággá válhatnak,
A céljaid megvalósíthatod.
Csak légy legőszintébb önmagad.
Valaki minden felszínesség alatt.
Valaki , kinek hite nagyobb,
Mint mások diktálása.
Minden agymosó gyáva hatalomtól
Óvakodj, csak figyeld távolról!
Mit ők akarnak,
Nem a te akaratod.
Mit ők vallanak,
Nem a te vallásod.
Mit ők elhallgatnak,
Nem a te tikod.
Legyél egyedi, különös, más
Ne légy egy a sok közül, a mindig hibás.
Legyél türelmes, megértő és figyelmes.
Ne légy gyanakvó, büszke s hitetlen.
Ne félj bohém, s művészi lenni!
Az értékeid nem veheti el Senki!
xoxo
Galia L.
